A fogágybetegség, mint góc

A cukorbetegség a világon a leggyakoribb anyagcsere-betegség. Lényege, hogy a sejtek a szőlőcukrot nem képesek felvenni, emiatt lesz magas a vér cukortartalma, miközben a sejtek valójában éheznek. Magyarországon több mint félmillióan diabéteszesek, a fel nem ismert esetek száma miatt azonban ennél lényegesen több embert érint ez a probléma.

A cukorbetegség komoly kockázati tényező a krónikus gyulladásos betegségek szempontjából – így a fogágybetegségek jelentős hányada is emiatt alakul ki. Aki cukorbeteg, három-negyszer nagyobb az esélye, hogy fogágybetegsége lesz, mint egészséges társainak, ráadásul az esetek zömében még súlyosabb lefolyású is. Ennek oka abban keresendő, hogy a cukorbetegség szövődménye a vérerek megvastagodása. Ez lassítja a tápanyagok felszívódását és a salakanyagok kiürülését a szövetekben, többek között a szájban is. Ezáltal pedig csökken a szervezet védekezőképessége is a fertőzésekkel – így a bakteriális eredetű fogínygyulladással szemben is.

A cukorbetegség és a fogágybetegség azonban fordítottan is összefügg. Egy holland kutatás megállapította, hogy a súlyos ínybetegség vagy fogágybetegség a diabétesz egyik korai előjele lehet. A baktériumok, bekerülve a véráramba ugyanis olyan sejteket aktiválnak, amelyek testszerte szövetek pusztulását okozzák. A hasnyálmirigy esetében az inzulin, vagyis a vér cukortartalmáért felelős hormon termeléséért felelős sejtek esnek áldozatául. Amennyiben ez bekövetkezik, 2-es típusú cukorbetegség alakul ki. Ez pedig súlyos betegség: 10–15 évvel lerövidíti a várható élettartamot, illetve egy ilyen beteg olyan szív-és érrendszeri veszélyeztetettségnek van kitéve, mint egy nem cukorbeteg, infarktuson átesett beteg.